-regény-

Nyíltan

Nyíltan

Nincsenek véletlenek...

2014. augusztus 07. - pONTéN

..., de olykor jó azt hinni.

black_and_white.jpg

"... Miután teljesen átértékeltem a hét elején történteket és letisztáztam magamban, rájöttem, hogy igazán szerencsésnek mondhatom magamat.

Van egy picuri lakásom, van egy csodás gyermekem, szerető szüleim és vannak barátaim. Az életem kezd lassan rendeződni ha minden igaz. Legalábbis azon vagyok.

Visszanéztem mi történt Velem tavaly ebben az időszakban.

Sok rossz és sok jó. Unalom és sok izgalom. Szenvedés és sok mosoly. Ahogy egy igen kedves barátom mondta: FEKETE és FEHÉR. Nos: Megismerkedtem a mostani legjobb barátommal és elvesztettem egy régebbit. Nagyjából harmadszorra hoztam meg a végső döntést a házasságomról. Pont ugyanekkor néztem át az év elején kitűzött fogadalmakat, amiket egyébként inkább csak céloknak hívok. Ekkor derült ki, hogy a gerincemmel probléma van így nem javasolják a futást. És végül mint már oly sokszor, ismét frufrut vágtam magamnak, amit igen meg is bántam :P

Na most ehhez képest idén elég jól állok: Egyre több barátom van, s azokat akik mára meg sem kérdezik "Mi van Veled?", azokat elfelejtem Én is szépen lassan. Mára a házasságomat majdnem véglegesen lezártam, külön költöztem közös megegyezéssel. A célok megvalósításával egész jól haladok idén is, bár a tavalyi 80%-ot még nem érem el idén. A gerincem miatt óvatosan, de megint elkezdtem futni, amit már egy hete kitartóan be is tartok s ha tehetem minden nap lefutok 3 kilométert, annyi pihenővel amennyit kíván a fizikumom. A frufrum mára már megnőtt :D és egész szép sörényem lett. Ehhez persze erősen hozzájárult a mindenki által elátkozott és mégis sokak által napi szinten használt hajvasaló teljes mértékű kiiktatása a szépségápolásomból.

A véletlenekről pedig csak annyit, hogy tényleg nincsenek. Minden okkal történik. Okkal vagyunk azon az úton amin éppen vagyunk és okkal tesszük úgy a dolgainkat ahogy éppen tesszük azokat. Nem akarok áltudományos magyarázatokba bocsátkozni, azokat meghagyom a sok okoskodónak, de ha az elmúlt időket nézem a saját utamon akkor bizton állíthatom tényleg így van.

Vissza-visszatérnek emberek az életembe a múltból,a mikre szívesen emlékszem és aminek örülök, hogy ezek mind mosolyt csalnak az arcomra. Mert mindtől van valami amit kaptam... és amik most hasznomra válnak.

Óóóóóó... Pffff... Most jelentkezett be egy igen kedves ismerős telefonon, aki úgy eltűnt pár hónapja mint szürke szamár a ködben (szokták mondani). Na ez mit akar??? ...."

A bejegyzés trackback címe:

https://nyiltan.blog.hu/api/trackback/id/tr816580435

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása